Olvastam 2025/12.

 Patti Callahan: Volt egyszer egy ruhásszekrény

Könyv a könyvben

A címmel kezdődik minden történet, amit Megs elmond beteg öccsének. A történetek, melyeket a Narnia írójától hall a sok együtt töltött délután alatt. Georg nyolcéves, szívbeteg, lehet hogy a következő szülinapját se éri meg, minden öröme az olvasás és a mesék hallgatása. Ő kérte testvérét, tudakolja meg az írótól honnan származik Narnia ötlete..Kérdésére nem kap közvetlenül választ, de kap történeteket amelyek részletei mindig egy kicsivel közelebb viszik, ezzel újabb és újabb kérdéseket vetve fel és újabb történeteket indítva el. Megs a matematika világában érzi magát otthonosan, a történetek nehezen válnak számára érdekes és elfogadható dologgá, hiszen nem megfogható tények. Ennek ellenére lelkesen találkozgat a professzorral, hallgatja a történeteket és jegyzeteli le utána, hogy minél pontosabban át tudja adni Georgnak. 

Különleges testvéri kapcsolat 1950-ben, Angliában. A háború utáni jegyrendszer még részben megvan, a szegénység meghatározza az életet és ez a 17 éves lány az öccse minden kívánságát teljesíteni szeretné. Közben az ő élete nagyot változik, elkezd ő is meséket, történeteket olvasni, sokat változik a világhoz való kapcsolata, ha kilép a matematika realitásából. Egyszercsak a szerelem is rátalál, bár eleinte nem tudja mi az az érzés...Padraig, a fura fiú az egyetemről, óriási ajándékot talál a testvéreknek: teljesíti Georg karácsonyi kívánságát és elviszi Írországba álmai várához.

A könyv végén pár oldal a jelenben játszódik, Megs és Padraig már idős, háztasok, gyerekük és unokájuk van és boldog életük volt együtt. Azt is megtudjuk, hogy az orvosoknak sajnos igaza lett és Georg szíve nem bírta már sokáig, a kastélykaland után nemsokkal meghalt.

 A gyerekek közti kapcsolat emlékeztet Egyszemlány és Kispasi különleges kapcsolatára. Ők ugyanúgy egy hullámhosszon vannak és be tudják fejezni egymás mondatait és meértik a félszavakat, mint a könyvbeli gyerekek. Különleges könyv, ilyesmit nem olvastam mostanában. Mese a mesében, rengeteg szeretettel és érdekes, értékes karakterrel. 

Olvastam 2025/11.

 Kate Thompson: A remény könyvtára

A legnehezebb és legérdekesebb könyv volt...az első pár oldal után azt gondoltam: leteszem, nem olvasom, nem erre van szükségem..a 14.oldalon van egy évszám: 1944. március 3...A második világháború...én most még úgy érzem, szórakozásnak olvasok, könnyű, szerelmes-romantikus könyveket. Ez a könyv a nehéz indulás ellenére a végére egy szenzációs, letehetetlen könyv lett...az első betűktől kezdve remekül van megírva, felépítve a több szálon futó történet, én, illetve a hozzáállásom változott közben. 

A könyv prológussal indul, egy emlék elmesélésével a gyerekkorban megélt eseményekről...A háború idején egy londoni metróalagútban kialakított könyvtárban játszódik, itt ismerhetünk meg emberi sorsokat, gyerekeket, családokat, akikben egy közös van: a könyvtár és az alagút menedék a háború elől. Clara és Ruby a két könyvtáros igazi családdá kovácsolja össze a közel ötezer embert, akik együtt örülnek, együtt sírnak és a legfontosabb, egymásnak segítenek. Természetesen a szerelem is megjelenik,  a könyv végére mindkét lány megtalálja a párját. A barátságok, a közösség összetartozása és összefogása ami ebben a könyvben igazán rendkívüli.

Olvastam 2025/10.

 Baráth Viktória: Egymás szemében

 

Mondhatom hogy azt kaptam a szerzőtől, amit vártam: izgalmas, lendületes, váratlan fordulatokkal tarkított megható történetet, melynek a végén természetesen minden jó lesz. Ilyen olvasnivalókra vágyom, ahol este csak még egy oldalt olvasok, hajszárítás közben olvasok, sőt amíg a kávé lefő, addig is...mert izgalmas, érdekel a folytatás. 

A történet Jo és James kapcsolatáról szól, ami szerelemmé alakul (természetesen). James egy baleset következtében megvakult, Jo pedig fiatal kora ellenére hatalmas önbizalomhiánnyal kűzd. Munkakapcsolatnak indult, abból sem a barátságos fajtának, ám ahogy szépen lassan megismerik egymást és a másik sebeit, megértik és elfogadják az eseményeket. Bőven van egymáson mit alakítaniuk, visszaszerezni az elveszett vagy tán soha meg nem levő önbizalmat és ehhez a közös szenvedély, az irodalom, az írás és olvasás remek segítséget nyújt. Persze közben eljön a pont, amikor James úgy gondolja hogy nem láncolhat magához egy fiatal lányt, hisz ő férfiként egy csomó mindenben nem tud mellette állni, vaksága miatt. Szakítás történik, ami csak arra jó, hogy rájöjjenek hogy nem megy egyedül és már olyan erős a kapcsolatuk, hogy a nehézségeket is készek vállalni. James vállalja a műtétet, amit addig rizikósnak érzett, de már célja van: látni Jo-t és aktívan részt venni lánya életében...